2017. aug 10.

Piszkos tizenkettő light

írta: Skog
Piszkos tizenkettő light

Ma este újabb mérföldkövet hajítottunk flegmán magunk mögé a filmtörténet rögös országútján, hagytuk volna el csak egyszerűen, jaj.

1978, Inglorious Bastards. Spagettipartizán(film)? A szétpetárdázott terepasztal. Egy Bélistás karikatúra, az olaszok válasza a Kelly hőseire, 8 éves késéssel? Nem tudom eldönteni. Nyilván szinte semmi köze a Tarantino féle egy u-val megtoldott és e-vel megváltoztatott filmjéhez, de mégis azt már láttam és a cím is nagyon hasonló. Ha nagyon jóindulatú akarok lenni, akkor egy második világháborús Bud Spencer film, ahova valami tévedés folytán Bo Svensont igazolták le, akinek Tarantino adott szerepet a 2009-es Becstelen Brigantikban. Ezen a nyomvonalon tulajdonképpen élvezhető(lenne), bár megnézésre azért nem igazán ajánlanám.

A történet dióhéjban, öt amerikai katonai fogoly a 1944-ben Franciaországban, hol ha nyár van és 250 kilométer a svájci határ (?!?), megszökik aztán kalandos utakon elindul Svájcba. Közben összefutnak egy némettel dezertőrrel, aki kalauzuk lesz, amíg amerikai titkosügynökök/kommandósok jól le nem lövik őt, amiért meg a kommandós brigáddal végez az öt kemény legény. Aztán persze mégis végrehajtják a legyilkoltak szinte lehetetlen feladatát. Híd robban, vonat robban, állomás robban, emberek meg repkednek többször is meghalván újra és újra. A legantipatikusabb főhős az ötből, meg túlél és a gyönyörű francia ellenálló lánnyal, aki egyedül él túl mindent, el a naplementébe...

A film rossz. Rossz a dramaturgia, vacak a forgatókönyv, nem jó a színészi játék és hemzsegnek a filmben a gagyi, tárgyi tévedések, bár azért vannak elvétve poénok a filmben. Meg a bajszos, hosszú hajú tolvajkoma, akinek egészen jól sikerült a karaktere és a színész is élvezi a szerepét, na az jó a filmben.

3/10

  inglorious-bastards.jpg

Szólj hozzá