2020. már 27.

Das Boot - de a nyolcvanegyes ám

írta: Cserve
Das Boot - de a nyolcvanegyes ám

Skog válaszottja ebből az "évadból". Ő persze már látta. Én még nem. Ő már látta a nagyon hosszú több mint négyórás rendezői változatot, de megkegyelmezett rajtam, ezért csak a 2 óra 23 perces verziót szerezte be. Németül. Felirat nélkül. Amikor tudom, hogy van filmeknek szuperhosszú rendezői változata, azoktól valami mindig visszatart. Ezt a filmet sem láttam még. De olyan sok rejtély övezte már a fejemben, hogy így utólag komolyan örülök, hogy megnéztük. Megnéztem. De tényleg. Fontos kiegészítése volt a filmélménynek Skog történelmi tudása. Ugyanis.

A film a második világháborúban játszódik. Ha nem tudná valaki. :) És egy tengeralattjárónak s annak legénységének a történetét láthatjuk. Komolyan mondom, én még nem láttam filmet, amiben náci katonák életbenmaradásáért szurkoltam volna. Nem tartom magamat annak a gonosz embernek, aki mások halálát kívánja, de az vessen követ rám, aki náci katonák életbe maradásáért szurkolt már valaha. És akkor erre itt ez a film. 

dasboot.jpg

Amikor a végén összeáll, hogy az elején a másik tengeralattjáró kapitánya miért is néz, (és néz ki) úgy ahogy. Amikor a karanténban otthon 100 m2-en 5 ember van csak összezárva, s a filmben kb 50 idegen férfi egy kb 67x10 méteres zárt helyen (olyan VII C típusún). Amikor csak egy bizonyos időt bír ki a kenyered, a levegőd. És csak előre van és hátra. A fel és a le az pedig bombázások, sós víz és tenger alj függvényei, mert a technika még nincs ott, hogy folyamatosan víz alatt legyenek és lássanak is. Marad gyakran a víz feletti közlekedés s a víz alatt szonár technológiával való érzékelés. 

A kapitány s a legénység egymás iránti embersége lenyűgöző. Itthon karanténban ülve a koronavírus idején elgondolkodtató volt látni az utolsó perceket megélő legénység küzdelmét. Vagyis majdnem. Kérdeztem is Skogot, mennyire amerikai a film? Lesz-e happyend? Hát német film, szóval jein. Lett is meg nem is happyend. 

A cast listán feltűnt Grönemeyer neve, akire mint zenész emlékeztem. Utánanézve az is, de bizony 25 évesen a Das Boot történelmi film egyik főszereplőjét alakítja, egész hitelesen. A filmnek minden pillanatát elhittem. Izgultam. Féltem. Féltettem őket. Szurkoltam nekik. Az embereknek. Az életnek. Sajnos a rossz oldalon voltak abban az időben ők emberek. De a film egy mindenképp-meg-kell-nézni alkotás lett. Karantén ide vagy oda. 9/10. Alles klar?

Szólj hozzá

1981 dráma életszagú