Szeretem a vállalásunkat, jó csinálni. Van, hogy lassú, van hogy tanulságos, van hogy ilyen, van hogy olyan. Most már tudom miért szeretném végigcsinálni, mert nagyon sokat ad hozzánk. Tegnap éppen szerelemről, börtönről, halálról, mezitelenségről és Dr. K.H.G.-ről.

Nincs mit tenni, azt hiszem kijelenthetem, hogy az én kedvenc magyar rendezőm Fábri (született: Furtkovits) Zoltán. Elég ha csak a számomra meghatározó Két félidő a pokolbanra vagy az Ötödik pecsétre gondolok. Nem hiszem, hogy van olyan rendező akitől annyi filmet és annyi jó filmet láttam. Hát tőle következett tegnap este a Requiem.

Nem szerencsés leírni, hogy ezt meg kell nézni, ezt a filmet látni kell, mert olyan fura drukk lesz tőle. Kicsit olyan ez, mint a klasszikus bakancslistás könyvek: 100 hely amit látnod kell(legyen mondjuk Vulgária...). Mégis én is szoktam ezt a jelzőt használni, akkor most finomítok:

• Ez az a magyar film, amit nagyon érdemes szerintem megnézni, azaz szerelem a magyar történelem 20. századi kontextusában.

A film legelején volt egy ici-pici zavaró érzés, a Lili Marlen nem illett egy 1944-es budapesti magyar atlétikai versenyhez, még akkor se ha ezzel kivállóan lehetett időpontot belőni. Tehát van egy lány, aki összeismerkedik egy ifjú illegális kommunistával, akivel jól egymásba szeretnek. 1949- vagy 50-ben a még mindig fiatal funkcionáriust elviszik és végül a Váci Fegyházban agyonverik. A keret bár lényeges, de mégis elhagyható, a nyilas vészkorszak, a kommunista csengőfrász, mind csak kellék a lassan csordogáló információkhoz. Na nem hozzánk csordogál az infó lassan, hanem a tragikus sorsú főhősnőhöz, akit Frajt Edit alakít többnyire nagyon jól( Az ominózus Dunaparti szerelmeskedős jelenet nagyon zavarta szegényt, ezért ez a többnyire). Ez egy gyönyörű szerelmes film egy(két) Örkény novella köré írva. (A történetet Örkény Rekviem novellájából írta Fábry.)

A 20. századi magyar történelem egyik legesszenciálisabb jelenete ebben az alapvetően szerelmes filmeben játszódik le. Örkény IN MEMORIAM DR. K. H. G. :

"- Hölderlin ist ihnen unbekannt? - kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.

- Ki volt az? - kérdezte a német őr.

- Aki a Hyperion-t írta - magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. - A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?

- Kik ezek? - kérdezte az őr.

- Költők - mondta dr. K. H. G. - Schiller nevét sem ismeri?

- De ismerem - mondta a német őr.

- És Rilkét?

- Őt is - mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t."

Mindezt a Váci Fegyházban mondja el a haldokló kommunista 1951-ben.

Szerintem 9/10 és nagyon is érdemes megnézni. Nagyon szép film a szerelemről. Is.

Érdemes a Filmvilág cikkét is elolvasni.