Érdekvédelmi terület . Érdekes cím.

The Zone of Interest.

Martin Amis azonos címü regényéböl Jonathan Glazer (rém)álmodta vászonra. Vicces a 12-es karika a DVD tokján, pont mint a cím, jogos. Végül is "csak" a hangok fognak minket (is) kisérteni.

Szóval jöttek be az új megrendelt filmek a könyvtárba és ezen megakadt a szemem. Nem a holokauszt miatt. Egyszerüen olyan rikítóan éles és disszonáns képet raktak a tokra, perfekt munka, aki csinálta, hogy a kezembe kellett vennem. Nem, nem Höss neve jött elöször szembe, hanem Sandra Hüller és Christian Friedel. Abszolút kedvencek. Aztán beugrott, hogy 2023-ban, ami Sandra Hüllernek ritka erös egy éve volt, gondoljunk csak a Zuhanás anatómiája filmre... Szóval volt egy film, Holokauszt ...

Egy osztálytermi színházi projektre készülünk. Linzben ugyanis nagyot csattan a "80 éve ért vége a világháború" tematika. Szerte a városban, s a környéken is kiállítások és megemlékezések. Közben meg lassan meghalnak az utolsók is, akiknek emlékük van erről. Az utána jövőknek meg ez a korszak csak mese lesz. Egy történet. Egy hihetetlen történet. Ilyet mi emberek biztos nem csináltunk más embertársainkkal.

És de pedig de. Csináltunk. Megtettük. Megszervezték a haláltáborokat, egy délutáni kávé közben megbeszélték az építési és szellőztetési terveit a gázkamráknak és az égető kemencéknek, elmagyarázták az illetékeseknek, akik nyugodt szívvel bólintottak rá, hogy ez milyen praktikus, s hozza a számokat. S nyugodt ...

Nem láttuk kategóriában versenyzett a fent említett mű.

Francis Ford Coppola filmje 1983-ból. Tele jobbnál, jobb oké, híresebbnél, híresebb színészekkel. Mi bajunk lehet, még az Imdb-n is 7,1 a pontátlaga. Hát ültem már fel jobban is filmnek az igaz, de azért ez se kutya...

Tehát a Kivülállók egy kortárs regény Susan Eloise Hinton regényéből, (akinek amúgy ugyanebben az évben majdnem ugyanezzel a stábbal megfilmesített még egy könyvét a Rablóhalat.), aki amúgy az apolónő szerepében egy rövidke időre feltűnik. Bevallom én nekem S. E. Hinton neve nem mondott semmit. Én sokkal inkább itt Coppola nevére és a Brat-Pack generáció tagjaira figyeltem fel és vártam valami nagyot. Hiába. Hiába az amúgy jó színész Matt Dillon,  vagy ...

Igenis angolul írom le a címét, keresgéltem magyarul, de a Becéző szavak, ahogy fordították nem passzolt teljesen hozzá. A filmet én választottam nagyon egyszerű oknál fogva, Shirley MacLaine-nek nagy rajongója vagyok (sőt állítólag kicsit hasonlítok is rá). De hogy mellette még olyan arcok szerepelnek benne, mint Jack Nicholson fiatalon, vagy Danny DeVito, sőt Jeff Daniels már csak hab volt a tortán. 

Megnéztük egy ülő helytünkben a filmet. Nem tudtuk jó ideig eldönteni, hogy ez mennyire helyzetkomikum vagy költői túlzás. Talán, ha ezekben a kategóriákban maradt volna végig, akkor még szerettem is volna, de így megvallom, gondolkodom, hova is tenném.

Az alap sztori, a gyermeket már a bölcsőben egy perce sem otthagyni képes anya és ...

Cserve választottja jött. Velünk szembe, Terms of Endearment/Becéző szavak . Kifejezetten nehéz feladat erről a filmről írni, mert nekem ez az igazi mindenízű drazsé a Harry Potterből. Volt itt minden, dráma, abszurdrandi, anya-lánya toxic pure és mégsem. Kitűnő alakítások, érdekes sztori és mégsem. Valahogy kevés volt, valahogy üresen álltam fel utána, valahogy több volt a hiány, mint az elégedettség. Félreértés ne essék ez egy jó film, de meg nem nézném még egyszer és őszintén szólva nem értem hogyan kapott mint film Oscar-díjjat. Mert Shirley Maclaine jogosan kapott Oscart, a hatodik jelölését váltotta kis aranyszoborra, ahogyan Jack Nicholson is totál megérdemelten húzta be az Oscart, de ez a film hogyan ítéltethetett többre, ...

Skog kellö türelemmel és mégis elég nagy motiválással tolja velem ezt a szekeret. Nézzük, nézzük, ha már belevágtunk. És milyen igaza van!

Vissza kellett olvasnom, hogy melyikünk is választotta ezt a filmet. Skog volt. Hogy miért, azt biztos leírta már, vagy ha nem is a miértjét, de a véleménye a filmröl itt olvasható. 

Ez egy fantasztikus film volt. Olyan nem akar sokat, sok minden nem is "történik" benne, de mégis annyi minden. Egy temetéssel indít a film, aminek apropóján összejönnek régi barátok (akik közül egy lett öngyilkos). Életekbe pillanthatunk bele, abba, hol tart most mindenki épp, ki mennyire találta vagy veszítette el magát. Ki lett sikeres, s hogy bírja ezt. És mégis belecsöppenünk abba az érzésbe, mikor egy ...

Az első lepergetett film a Lawrence Kasdan rendezte  The Big Chill lett, magyar címe a Nagy borzongás. Hát rettenetes egy ferdítés lett, szerencsére csak a cím. 

Valószínüleg a színészek és a rövid tartalomban leírtak tetszett meg nekem annyira, hogy kiválasszam. Szerencsés egy választás volt, mert én nagyon mást vártam és mégis nagyon jól működött. Műfajilag se egyszerű besorolni, mert olyan dramedy-s + életérzés film volt ez.

A történet nem túl bonyolult, jól jelzi a film erejét, hogy mégis Oscart ért a forgatókönyv, Tehát egy temetéssel kezdünk, ahol az öngyilkos Alexet temetik rokonai és barátai. Barátai, akik meglehetősen különbözőek, de egykoron az egyetemen (Michigan State) egy nagyon jó brigádot alkottak, egy ...

Mint azt törzsolvasóink már biztosan észrevették, igen, nem teljes az előző év, nem fejeztük még be. Nem sajnos, a covid itt is beleszart a levesbe, a Sei zärtlich Pinguine számunkra most, itt nem elérhető, ezért elhalasztjuk a megtekintését a második Lockdown utánra(a 2020-as év szava ez kedves hölgyeim és uraim, nem, nem a utánra...)

Az 1983-as év is viszonylag szimpla egy eset volt filmkiválasztásügyileg (eztegybekellírni?) Előkaptuk a vundervaffét az IMDB 1983-as filmes listát, elkezdtük böngészni és rövid intermezzo után kikötöttünk ezen belül is a popularitás alapján felsorolt filmes listánál. A Jedi visszatér és a Sebhelyesarcú pillanatok alatt elvérzett, klasszikusok, de már sokszor láttuk őket és most nem ismételnénk. ...

Skog választotta. Sophie választása . Amire én is ráharaptam, mert az angol szakon többször volt róla szó, mármint a könyvről, és a polcomon is ott van, de valamiért még nem értem oda, hogy elolvassam. Gondoltam, most legalább filmben megnézem. És most már értem, hogy eddig az élet miért kerülgetett vele engem. Ez az a film, amihez olyan háttér tudás és háttér érzelembázis kell, ami nélkül csak egy unalmas, érthetetlen és néhol talán felháborító filmet látna a néző. De ha már tudja és velejéből elítéli a koncentrációs táborok kegyetlenségét, ha átélt már érzelmi megrázkódtatatást és gyászt, és nőként és emberként is tudja, hogy mily szükségünk van a szeretetre, viszont az idő nem old meg mindent, mert nem oldhat ...

Csordogál az élet tovább, mi megnéztük a Sophie választását .

Valamikor mintha mégis láttam volna ezt a filmet, valamelyik videós házibulin aludhattam be, ébredhettem meg rajta. Vannak benne jelenetek, amiknél valami felizzott bennem, hogy úristen én ezt már láttam. (Update 2.0 ezt a filmet én választottam és nem a nem láttuk kategória versenyzője.)Teljesen mindegy mindez, mert megérte megnézni Meryl Streepet , aki egy istennő, legalábbis az egyik legnagyobb élő és valaha élt színésznő. Kevin Kline már kevésbbé az már nem csak az istennőség terén, de jól hozta ő is, amit kellett itt, a paranoid skizofrént. Peter MacNicol pedig, aki egy ífjú írót testesített meg szintén nagyon rendben volt. Viszont az egyébként kitűnő német ...