Azt hiszem lassan lehull rólunk a lepel és lassan napvilágra kerül, hogy mi mégsem vagyunk olyan nagy filmzabálók. Lehet túl nehéz filmeket választunk. Egyszerübb esténként valami könyedebbet és főként valami rövidebbet választani. Ingmar Bergman Fanny és Alexanderje nekem így három órásan kicsit megfeküdte a gyomromat. (Ne együnk későn nehezet, mondják a bölcsek.)

A film egy korszakos klasszikus, Bergman filmes életművének lezárása. Benne is van minden, mintha egy 20. század eleji svéd vallásos(kőkonzervatív) milliő lenne szemben a léha, de felszabadult és liberális színházi léttel. Nyilván Bergman szép hosszú életének fontos eseményei vannak itt is feldolgozva. 1982 tulajdonképpen fiatal, 64 évesen egy ilyen visszatekintésre, ...

A nemláttuk kategória 1982-es évi választottunk volt Ingmar Bergman filmje, a Fanny és Alexander. Eléggé megdöbbentünk, mikor kiderült, ez egy három órás film. Azon most még jobban megdöbbenek utánaolvasva , hogy a háromórás az a rövid moziverzió csak. A tévében az ötésfélórás ment le. Ó, egek?!? Azért mondom ezt, így, mert az első tíz perc után fogtuk a fejünk, hogy jaj nekünk, ez három órás. Nem is bírtuk egyben megnézni. Két estére szedtük szét, közte egy nap pihenővel, ahol egy vagány francia filmet néztünk meg. A franciát azt mindenkinek ajánlom, azon azóta is kattog a fejem. A Fanny és Alexanderen csak dühöngök. A mai fejemmel. De aztán mára jött pár felismerés, ami a filmben is benne volt, szóval meg kell állpítsam, ...

E.T a filmtörténet egyik legnagyobb kasszasikere. Spielberg, ufók, Drew Barrymore 1982-ből.

Olyan jó lenne, ha tudnám, hogy vajon mikor is néztem meg utoljára ezt a filmet, visszapörgetni a filmemet és megnézni, hogy hol és mikor lehetett, amikor én ezt nem elkapcsoltam. Hány éves lehettem, a nagyinál volt-e vajon, ahol túl sok választás filmnézés terén nem volt, egy ideig. Mert az az igazság jó, helyes film ez az E.T. de nálam sem nem klasszikus, sem nem kult. Érdekes lenne egy olyan tanulmányt olvasni, hogy egy-egy ilyen korszakos blockbuster vajon mit talál el ennyire, mitől ilyen marha sikeres ez a film?

Tehát Cserve nem látta, így került ide és reálisan én se tegnap néztem meg. Érdekes, de részemről jól belőhető filmélmény várt ...

Az én választásom volt születési évem első filmje, az E.T. Képzeljétek el, amennyire nagy klasszikus, és amennyire még idézni is tudtam belőle, én ezt a filmet még nem láttam. Steven Spielberg: E.T. - The Extra-Terrestrial (mert ugye csak így angolul van értelme az E.T. rövidítésnek).

Szóval belecsaptunk a lecsóba, ezen a karanténos-víg-napjaink estén gin-tonic nélkül, cserébe kis ropival és fájós háttal. És elkezdődött a kaland. Kalandnak írom, mert szerintem az. Még most is, 38 évvel a megjelenése után. A dióhéjas sztori: földönkívüliek gyűjtenek Föld-Anyagot és mikor megjelenik az ember, akkor elhúznak, hátrahagyva egy kiváncsibb egyedet, aki messzebb csatangolt és nem ért vissza időre a vészhelyzet-startra. Az ittmaradtat az ...

Meglepően flottul ment, a válogatás, meg ezerkilencszáznyolvanegy is. Hiába karanténban repül az idő.

Ha egy év öt filmet jelent, akkor az durván átlagolva, ha filmenként két órát számolunk, per év tíz óra filmnézést jelent és az meg 38-al megszorozva 380 órát jelent ez egy 16 napos filmmaratonba akár bele is süllyeszthető lenne, leszámítva az elhalálozásokat. Tényleg nem szeretném ha sokáig tartana ez a karantén, de a vállalásunk elején én ezt az egyszerű matek példát nem realizáltam. Eddig 50 órát töltöttünk el vele, a vállalásunkkal, ami ugye két teljes nap. A végére fogunk járni. Igérem! Nem az idén, karantén ide, karantén oda.

Tehát a 82-es penzum, ami ránk vár.

Cserve ET-t választotta Steven Spielbergtől

...

1981 utolsó filmjéhez értünk a Mérkőzéshez.

Nagyon tanulságos egy filmélmény volt, köszönöm Cservének, ugyanis a sok magyar film közül ő bökött rá végül erre a filmre. Tényleg régen filóztam ennyit egy filmen, egy rossz filmen pedig marha rég. Mert ez nem egy jó film és nem is arról van szó, hogy nem tetszik vagy nem értem mint mondjuk az Andrés vacsit.

Igyekszem alaposan körüljárni a miértet.

Szóval adott volt a film, aminek a rendezője  Kósa Ferenc 1981-ben a Magyar Filmfesztiválon rendezői díjat kapott ezért, én hülye kultúrsznob részben ezért is bólintottam, mert abban az évben ez valamit kell, hogy jelentsen. Gondoltam én.

Persze volt egy gyors másik csekkelés, hogy ki is az a Kósa Ferenc mert biza semmi sem ugrott ...

Ha jól emlékszem, magyar filmet nehezen válaszottunk, és igazából a szerencsére bíztuk (na nem balta-bikkmakk-vadmalaccal döntöttünk), de így lett az idei magyar filmünk A mérkőzés című.

Amikor néztük, nem tudtuk egy ideig eldönteni, hogy ez paródia-e. Itt le is lövöm azt a mondatot, amin végig vinnyogva röhögtem: "Dózsa, ha még élne, láthatná, hogy nem hiába halt meg." Amikor meg eldöntöttük, hogy ez biza paródia, abban a pillanatban kiderült, hogy ez nem az. Ez a kőkekmény valóság. Lehetett. Akkor. 1953 körül. A történlemi hátteret tutira megírja Skog, én csak címszavakat tudok, lásd frissen cinkelt bádogkorsó-hegek, amin átment a golyó az asszony szívébe s ölte meg őt, vagy az orosz katonai repülőgépek gyakorló ...

Das Boot 1981, rendezte Wolfgang Petersen.

Kíváncsi vagyok vajon Cserve mit szól hozzá, ezért választottam ezt a filmet, mert ő nem az a háborús film rajongó, ez meg egy klasszikus, egy nagy klasszikus. Reméltem, hogy még az, nekem is.

Nem mertem a rendezői változattal nyitni, így az eredeti 1981-es verziót néztük, alig két és fél óra. Mi az nekünk így karantén idején estefelé? Marha sok idő.

A film részemről hozta amit kellett, tényleg csak finoman koptatta meg az idő. Én el tudtam volna képzelni a rendezői változatot, akár egy éve is felújítva. Fénykorában is egy drága film volt, le a kalappal érte, de azért a víz alatti felvétek, hát nem a legfrissebb CGI. Vicces az is, hogy az emlékezetem megtréfált, de erről, majd a ...

Skog válaszottja ebből az "évadból". Ő persze már látta. Én még nem. Ő már látta a nagyon hosszú több mint négyórás rendezői változatot, de megkegyelmezett rajtam, ezért csak a 2 óra 23 perces verziót szerezte be. Németül. Felirat nélkül. Amikor tudom, hogy van filmeknek szuperhosszú rendezői változata, azoktól valami mindig visszatart. Ezt a filmet sem láttam még. De olyan sok rejtély övezte már a fejemben, hogy így utólag komolyan örülök, hogy megnéztük. Megnéztem. De tényleg. Fontos kiegészítése volt a filmélménynek Skog történelmi tudása. Ugyanis.

A film a második világháborúban játszódik. Ha nem tudná valaki. :) És egy tengeralattjárónak s annak legénységének a történetét láthatjuk. Komolyan mondom, én még nem ...

2020. karantén. Azt hiszem, olyan világtörténelmi esemény részesei vagyunk, hogy mindenki be fogja tudni lőni az időt és a körülményeket, amik arra kényszerítenek minket, hogy #staythefuckhome. Mi itthon vagyunk. Három gyerekkel. Homeoffic-szal. Kutyával. Valami betegséggel is. Ami taknyos. Szóval nem valószínű, hogy.

És akkor ez ember olyan idézetekre lel, mint például: ha nem gondolod, hogy a művészet fontos lenne, akkor maradj otthon karantén idején könyvek, filmek, versek, zene nélkül. Én sosem voltam az, aki nem gondolta volna, hogy a művészet kevésbé lenne fontosabb mondjuk a matematikánál vagy a történelemnél. És akkor erre itt ez a film. Amit ugye én válaszottam. My dinner with Andre. És itt van a mi időnk, hogy élvezzük a ...